Élő Önvizsgálat a gyakorlatban

A szabotőr

Az alábbiakban egy "gyakorló" önvizsgálót kísértem, aki hozzájárult közös munkánk bemutatásához.
Feltárás: ( a vastag betűs rész az önvizsgálatot végző válaszai)
- Nézzük a helyzetet, mire szeretnél ránézni, mi okoz problémát neked?

Miért nem vagyok képes egészséges ételeket enni? Ez az öngondoskodás nem megy nekem.

Sokkal egyszerűbb a boltban megvenni a nem egészséges, ámde finom péksütiket, miközben tudom, hogy nem tesz jót nekem. 
Felpuffadok tőle és rossz lesz a közérzetem.

- Figyeld meg mit kapsz attól, ha megeszed a nem egészséges kaját és közben ott a gondolat, hogy nem jó neked?

Korlátok közé vagyok szorítva és lázadhatok ellene.

- Mi a félelmetes abban, ha elfogadod azt, ami van?

Nem tudom.

- Szerinted mit kellene elfogadnod?

A kinézetemet, a nyavalyáimat, azt, hogy nem ehetek mindent, a múltamban történt dolgokat, a munkám értelmetlenségét, a társ és a gyerek hiányát.

- Nézz bele mit kapsz attól ha lázadsz ellenük.

Sajnálhatom magamat. Azt gondolhatom magamról, hogy nekem nem jár a társ például.

- Tegyük ki Panorámába a párkapcsolataidat, azt mondod nincs zsánered, nem a külső alapján választasz, akkor mit hittél el, ami miatt kapcsolódtál azokhoz a fiúkhoz?

"kellek neki" és van egy érzés is a mellkasomban, egy vágy "jó lenne, ha átölelne".

- Figyeld meg, hogy miközben elhiszed, hogy párkapcsolatra és ölelésre vágysz, észreveszed-e a fiúkat magad körül?

 Nem igazán. Most is van egy fiú a munkahelyemen, aki mindig kedvesen néz rám és nem is néz ki rosszul.

- Hogyan viszonyulsz hozzá?

Próbálom elkerülni a találkozásokat vele.

- Mitől félsz, mi történhet, ha szóba állsz azzal a fiúval?

Akkor megint azt fogom hinni, hogy kellek neki és fogom érezni a vágyat, hogy jó lenne, ha átölelne.

- Mi a baj ezzel? Mi fog történni, ha átölel?

Ki leszek szolgáltatva a gyengédségnek. Ez nem történhet meg!!

- Mi a félelmetes neked ebben a kiszolgáltatottságban, mi a legrosszabb, ami történhet?

Az, hogy én utasítom el más szeretetét......ahogy az apám elutasította az ölelésemet......olyan leszek, mint az apám, gonosz, aki fájdalmat okoz másoknak. Hányni tudnék magamtól, pusztuljon az ilyen!

- Vedd észre ezt az árnyékodat, mennyire el van utasítva benned ez a viselkedés. Mennyire nem engeded meg magadnak, hogy visszautasítsd mások gyengéd ölelését, közeledését. Figyeld meg kinek érzékeled magad, amikor nem állsz szóba azzal a fiúval?

Elképesztő, tök tudatosan elszabotálom az életemet, én a szabotőr vagyok.

- Rendben, akkor keressük meg ezt a szabotőrt.

Ezt az önvizsgálatot mindig megpihent, relaxált állapotban végezzük. Nem a gondolkodásról szól, nem értelmezünk és semmin sem akarunk változtatni, csak megfigyeljük a felbukkanó gondolatokat , érzéseket. A feltett kérdésekre egyszerű válaszokat adunk és mindig a test jelzi a választ: ha bármilyen érzelem vagy érzet felbukkan a testben, a válasz igen.

MEGPIHENTETÉS....

Helyezkedj el kényelmesen, csukd be a szemedet és kezdj el befelé figyelni a testedbe, vedd fel vele a kapcsolatot. Mi zajlik a testedben, milyen érzelem , érzetek vannak jelen? Finoman pásztázd a tested a fejedtől indulva és vedd észre az érzeteket, amik ott vannak. Figyeld meg a fejednél lévő érzetet van-e ott pici nyomás, szúrás, bizsergés, feszülés. Lazítsd el az izmaidat. Helyezd oda a figyelmedet, ahol a hátad érintkezik a széktámlával, figyeld meg az érzést úgy , hogy ne gondolkozz róla, figyeld meg azt az érzést is, ahogy a talpad érintkezik a talajjal. Vegyél néhány mély lélegzetet és csak tapasztald meg az érzetet az orrodnál, ahogy beáramlik a levegő, szétárad a mellkasodban, lemegy a hasad aljáig, figyeld ezeket az érzeteket. Minden egyes levegővétellel merülj egyre mélyebbre a testedbe. Vedd észre, hogy van itt egy tér egy tágasság, egy összefüggő energiamező, ami kitölti a testedet és körbe is öleli azt. Ezt a tudat terének is szoktuk hívni. Ebben a térben bukkannak fel a jelenségek: az érzetek és a gondolatok is, amik szavakból és mentális képekből állnak. Itt hallod a hangokat is, figyeld meg a környezeted hangjait: egy óra ketyegését, a madarak trillázását, az autók tülkölését és még az én hangomat is. Felbukkan a hang ebben a térben, itt van egy kicsit, majd feloldódik. Vedd észre közben azt a képességedet is, hogy tudatában vagy a történéseknek. Meg tudod figyelni a jelenségeket. Kicsit pihenj meg ebben a térben és tágasságban, ahol csend van és nyugalom. Most nem kell csinálnod semmit, itt minden úgy van jól, ahogy van. Csak megfigyeljük a gondolatokat és érzéseket. Induljunk el megkeresni a szabotőrt...

- Lásd felbukkanni magad előtt egy óriásplakáton a következő szavakat:

"Tök tudatosan elszabotálom az életem" ne gondolkozz a szavakról, vedd észre, hogy betűkből állnak, csak nézd őket és a testedbe figyelj. Ez a néhány szó a szabotőr? Ha a test jelez, a válasz igen.

Igen, egy érzet keletkezett a gyomromnál.

- Jó, helyezd a figyelmedet most erre az érzetre és ne gondolkodj róla. Engedd meg neki, hogy ott legyen a gyomrodnál, úgy ahogyan akar, mi semmin nem akarunk változtatni. Csak figyeld egy kicsit, ismerkedj ezzel az érzettel. Vedd észre, ha menekülni szeretnél előle, ha félsz tőle. 

Fenyegető számodra ez az érzés?

Nem. Viszont észrevettem egy másik érzetet a torkomnál is.

- Rendben, tudatosítsd magadban hogy egy másik érzet is keletkezett a torkodnál, figyeld meg ezt az energiát, ahogy ott megélődik a torkodnál, fenyegető-e számodra?

Igen, ez egy hányinger érzés, mintha jönne fel a cucc.

- Mindjárt jövünk ehhez az érzéshez csak előtte lásd ezeket a szavakat magad előtt " ez egy hányinger érzés, mintha jönne fel a cucc" Most arra kérlek, hogy ne gondolkozzál csak a betűket nézd, ahogy egyesével felbukkannak előtted és pásztázd őket, kövesd le a formájukat és keresd meg a konkrét valós fenyegetést rajtuk. Hol van?

Nem találom.

- Menjünk most vissza az érzethez és csak figyeld ezt az energiát a torkodnál, a nélkül, hogy változtatni szeretnél rajta: Pontosan hol találod meg benne a konkrét valós fenyegetést?

Nem találom

- Figyeld meg, hogy ez az érzet a szabotőr?

Igen, annak tűnik.

- Ha egy érzet a keresett tárgynak tűnik, akkor van még hozzátapadva valami. Mi bukkant fel?

Ez a gondolat jött: "Ezt nem veszem be, ezt le nem nyomjátok a torkomon, ez megemészthetetlen nekem."

- Lásd ezeket a szavakat felbukkanni egy mozivásznon. Egyesével pásztázd őket nagyon lassan és figyeld meg találod-e valamelyik szón vagy betűn azt a késztetést, hogy szabotálj? Hol van a késztetés ezeken a szavakon? Nagyon lassan haladj!

Nincs késztetés, ezek csak betűk.

- Figyeld meg, hogy ezek a szavak  vajon a szabotőr?

Nem.

- Rendben, most helyezd vissza a figyelmedet a testedben lévő érzetekhez, változtak-e valamit?

Igen a gyomor érzet eltűnt, a torkomban még kicsit érzem.

- Jó, akkor csak legyél még egy kicsit ezzel a torok érzettel, tapasztald, nézd, mintha egy lassan égő gyertyát néznél és ne gondolkozz róla. Figyeld meg, ez az érzet csak így önmagában a szabotőr?

Nem.

- Pihenj egy kicsit, vegyél néhány mély lélegzetet és tapasztald meg újra a tudat terében levést, ahol minden úgy van jól, ahogy van.
- Nézzünk  vissza azokra a szavakra, hogy "tök tudatosan elszabotálom az életemet".
Lásd, ahogy egyesével felbukkannak előtted ezek a szavak, ne gondolkozz róluk, úgy nézd, mint egy vizuális élményt, önmagukban ezek a szavak, ezek a betűk a szabotőr?
Nem.
- Figyelj befelé a testedbe, mi zajlik a testedben, a torok érzet ott van még?
Nincs.
- Pihenj meg kicsit, most nem kell csinálnod semmit csak tapasztald meg újra azt a békés csendet és tágasságot, ami kitölti és körbeveszi a testedet.

Innen nézz körbe az életedben hol találod meg a szabotőrt?

"Lezárom magam a külvilág elől, elhatárolódom" gondolat jött.

- Rendben képzeld el ezeket a szavakat egy könyv lapjára írva és csak nézd őket gondolkodás nélkül. Támaszkodj a vizuális ingerre, arra, amit látsz. Ne értelmezd a szavakat. Közben figyelj a testedbe, ezek a szavak a szabotőr? Ha a test jelez a válasz igen.

Erős állkapocs feszülést érzek, a torkomnál is van érzet és a fülemnél is.

- Tudatosítsd magadban ezeket a testi energiákat és vedd észre, hogy hozzá vannak tapadva ezekhez a szavakhoz. Most csak az energiákkal legyél, figyeld meg őket.

Azt, ahogyan a testedben megélődnek. Ismerkedj velük, ne értelmezd őket csak tapasztald meg.  Félsz tőlük, fenyegetnek téged?

" Erősödnek, átveszik az irányítást, kezdenek elhatalmasodni rajtam"

- Figyeld meg ezeket a szavakat, hol van rajtuk a konkrét valós fenyegetés? Pásztázd végig a betűket, hol találod meg a fenyegetést? Melyik betű fenyeget és azt hogyan csinálja?

Nincs rajtuk fenyegetés.

- Ez a néhány szó a szabotőr?

Nem.

- Legyél egy kicsit az érzésekkel és nézzünk vissza arra a mondatra, hogy " Lezárom magam..." Ezek a szavak a szabotőr?

Nem.

- Figyeld tovább az érzeteket a testedben, nézd meg van-e még bármilyen szó, szín, kép, vagy forma hozzájuk tapadva. Vedd észre a mentális képeket is, próbáld kiszúrni ha felbukkan egy kép akár magáról a testrészről, ahol az érzet van. Akkor még az is hozzá van tapadva az energiához és külön rá tudunk nézni.

"Hallani sem akarom, hogy nem ehetem, nem lehet az enyém, nem úgy nézek ki, ahogy szeretnék." gondolat jött.

- Csak vedd észre, hogy ez a gondolat még hozzá van tapadva az érzetekhez. Most csak ezeket a szavakat nézd egy póló felirataként, ne gondolkozz róluk csak nézd a betűket. Ez a néhány szó a szabotőr? Figyelj a testedbe.

Igen a torok érzet nagyon felerősödött.

- Most menj oda ehhez az érzéshez és figyeld meg a pontos helyét, intenzitását, ne gondolkozz róla csak tapasztald. Ha fenyegetőnek érzékeled keresd benne a konkrét valós fenyegetést, hol van?

"Mindjárt összehányom magam"

- Menj a szavakhoz hol van rajtuk a konkrét fenyegetés, veszély, hogy ez be fog következni?

Pásztázd a szavakat , betűket melyiken találod meg a fenyegetést?

Nincs rajtuk.

- Menjünk vissza az energiához a torkodban, hol a fenyegetés benne, keresd meg a pontos helyét.

Nincs sehol.

- Változott-e az érzet?

Igen, csökkent.

- Még egy kicsit pihenj bele az energiába és csak önmagában, mint energiát érzékeld, ez az energia a szabotőr?

Nem.

- Most tapasztald meg újra a tudat terének nyugalmát, pihenj egy kicsit, vegyél néhány mély lélegzetet, azután menjünk vissza a szavakhoz: "Hallani sem akarom........." Ezek a szavak a szabotőr?

Igen felerősödött a torok érzet és most azokat a szavakat látom, hogy nem akarom hallani, hogy nem úgy nézek ki, mint ahogy szeretnék"

- Menjél a torok érzethez, vedd észre ahogy megjelent újra, legyél vele gondolkodás nélkül csak figyeld az energiát és keress benne konkrét fenyegetést.

Nincs benne.

Ez az érzet te vagy a szabotőr?

Nem. Csak egy energia.

- Nézzünk a szavakat, egyesével betűről betűre. Hol van a szabotőr ezeken a betűkön?

Nincs sehol.

- Mi a legrosszabb, ami történhet ha nem úgy nézel ki, mint ahogy szeretnél?

Egyedül maradok, nem lesz aki megöleljen.

- Figyeld meg ezt a gondolatot és nézz be a testedbe, mi zajlik?

Egy mellkas érzet bukkant fel. Még egy képet is látok apuról, ahogy öltöztet.

- Vedd észre, ahogy ezek a szavak, a kép és a mellkas érzet össze van tapadva. Nézzük őket egyesével. Először a testi érzettel legyél egy kicsit, ahogy felbukkannak előtted, hol van a konkrét valós fenyegetés ebben az érzetben, ami itt és most fenyeget téged?

Nincs sehol.
- Akkor engedd meg ennek az energiának, hogy itt legyen és megélődjön a testedben, ne gondolkozz róla csak tapasztald. Pihenj bele egy kicsit.

- Most pedig vedd  magad elé a képet, ami felbukkant,  ne gondolkozz róla, keretezd be és tedd fel a falra. Nézd úgy, mintha még sose láttad volna. Vedd észre, hogy nem beszél hozzád. Ez a kép a szabotőr?

Nem.

- Figyeld meg a következő szavakat:" egyedül maradok, nem lesz, aki megöleljen". Lásd ezeket a szavakat egyesével feltűnni egy mozivásznon. Figyeld meg a betűket, hol van rajtuk a konkrét valós fenyegetés?

Nincs rajtuk.

- Ezek a szavak a szabotőr? Pásztázd a betűket hol van az a jelentés, hogy ez a szabotőr?

Sehol nem látom rajtuk.
- Akkor csak nézd ezeket a betűket, míg halványodni nem kezdenek-
- Most pedig figyelj újra a testedbe, ott van még az érzet a mellkasodban, változott valamit?
Csökkent az intenzitása.
- Legyél még ezzel az energiával és csak figyeld meg ha nem gondolkozol erről az érzetről, semmiféle értelmezést nem fűzöl hozzá, ez az energia a szabotőr?
Nem.

- Menjünk vissza azokhoz a szavakhoz, hogy " Hallani sem akarom..." Lásd újra ezeket a szavakat, vedd észre, hogy betűkből állnak és nem beszélnek hozzád. Ezek a szavak a szabotőr? Figyelj a testedbe!

Nem.
- Pihenj meg újra a tudat terében, vegyél néhány mély lélegzetet. Érzékeld újra a levegő áramlását a testedben és tudatosítsd magadban azt a képességedet, hogy rá tudsz nézni a felbukkanó gondolatokra, érzésekre.

Most pedig nézz körbe az életedben, hol találod még meg a szabotőrt?

Dühösnek érzem magam és az a gondolat jött, hogy nekem miért nem lehet egy gyengéd, gondoskodó párom?

- Pontosan hol érzed ezt a dühöt?

A mellkasomban és a torkomban.

- Helyezd oda a figyelmedet ehhez a mellkas érzethez és gyomor érzethez és ne értelmezd, csak legyél vele, tapasztald. Van-e bármi fenyegető ezekben az energiákban?

Nincs.

- Tapasztald ezeket az érzeteket a nélkül, hogy bármin változtatni szeretnél. Ez az érzet önmagában a szabotőr?

Igen, mert az a gondolat jött, hogy  "nehogy már megint én legyek az áldozat, majd én megmutatom".

- Lásd ezeket a szavakat felbukkanni és csak figyeld őket. Pontosan hol van a szabotőr ezeken a szavakon?

Nincs sehol.

- Menj vissza a testben lévő érzethez, tapasztald csak önmagában, keresd meg benne a késztetést arra, hogy szabotálj, hol van a késztetés ebben az érzetben?

Nincs benne.

Figyeld az energiát, ez a szabotőr?

Nem.

- Most helyezd újra a figyelmedet a következő szavakra: " miért nem lehet nekem egy gyengéd, gondoskodó párom" Pásztázd egyesével a betűket, kövesd a formákat hol találod meg a tiltást, hogy nem lehet?

Nincs tiltás.

- Ezek a szavak a szabotőr? Figyeld a tested!

Nem.

- Pihenj egy kicsit a tudat terében. Nézz körbe megtalálod-e valahol a szabotőrt?

A fejemben keletkezett egy szúró érzet és hallok egy hangot is, hogy "igen, igen én vagyok a szabotőr"

- Vedd észre, hogy ezek a szavak, a hang és az érzet a fejben vannak összetépőzárazódva.

Először figyeld meg az érzetet a fejedben, ne gondolkozz róla csak tapasztald. Vedd észre, hogy ez egy energia, ami nem beszél hozzád. Fenyegető ez számodra?

Nem.

- Ez az érzés a fejedben akar tőled valamit, késztet valamire?

Nem.

- Akkor csak tapasztald. Ez az érzet te vagy, a szabotőr?

Nem, ez csak egy energia.

- Most figyeld meg a hangot, amit hallasz önmagában, ne értelmezd, csak a hanglejtésre figyelj. Ez a hang a szabotőr?

Nem.

- Lásd a szavakat felbukkanni egy zászló felirataként: "igen, igen ez én vagyok"

Figyeld meg egyesével a betűket, melyiken találod meg a szabotőrt?

Nincs egyiken sem.

- Akkor hol van?

Nem találom sehol.
- Pásztázd végig a testedet, figyeld meg mi zajlik a testedben, megtalálod-e valahol a szabotőrt?
Nem találom.

- Akkor csak pihenj a térben, a nem találásban. Tapasztald meg újra ezt a csendes nyugodt teret és tágasságot, ahol minden úgy van jól, ahogy van. Tudd, hogy ide bármikor visszatérhetsz. Vedd észre, hogy itt és most nem hiányzik neked semmi. Csak pihenj. Ha úgy gondolod nyisd ki a szemed.
A feltáró beszélgetésben erősen feljött, hogy félsz a gyengédségnek való kiszolgáltatottságtól, az elutasítástól és attól is, hogy fájdalmat okozol másoknak. Következő alkalommal ránézhetünk, hogy mi minden kapcsolódott össze benned ezekkel kapcsolatban.

Köszönöm, hogy a segítőd lehettem ebben az önvizsgálatban.

A GYÓGYÍTÓ FÉLTÉKENYSÉG

Ezt valószínűleg nehéz lesz olvasnod: a féltékenység nem a másik személyről, hanem mindig RÓLAD szól - a figyelmen kívül hagyott, nem értékelt, nem érzékelt és nem szeretett érzéseidről, és mindennek a legmélyén, a mások kontrollálására 

(mit csinálnak, mit szeretnének, ki szereti őket) irányuló frusztrált vágyadról, és végső soron, az Univerzum kontrollálására vonatkozó késztetésedről.   

A féltékenység a különálló Én lázadási kísérlete az őt leginkább fenyegető dolog, a feltétel nélküli szeretet ellen.

Ismerd el: valaki más kapja az összes figyelmet, a szeretetet, az elismerést, a sikert, a dicsőséget, Téged pedig kinn hagytak a hidegben, elszigetelve, elfelejtve, kudarcként - egyáltalán nem különlegesen. 

A féltékenység a másikat egyfajta riválisként, ellenségként, a saját utad fenyegetéseként kezeli. Az életet hatalmas versenynek látja, az örömöt pedig ritka portékának. És ha egyszer ezen az úton végigmész, milliónyi riválissal és az öröm milliónyi akadályával találkozol. 

A féltékenység másvalakitől vagy másvalamitől teszi függővé a békéd. Azt mondja: "Nem lehetek békében, amíg ők .... " (fejezd be a mondatot). Más kezébe adod a hatalmat Magad felett, majd haragszol rájuk, amikor elveszik ezt a hatalmat, ami nem is volt nekik!! 

A figyelmed által adtad azt nekik!

A féltékenység könnyen lecsaphat, amikor bizonytalan vagy és kétségeid vannak a saját Utadról. Hogy elkerüld a fájdalmat és azt, hogy őszinte légy saját bizonytalanságodat illetően, a fókuszod átteszed Magadról másra, elkezdesz összehasonlítgatni és mentálisan háborúzni. Azt akarod, amit ők látszólag birtokolnak. "EZ miért nem VELEM történik?" - kérdezed. Minden csak rólam szól. Rólam, rólam, rólam. Én én én én én én. Az egót az összehasonlítás és a hatalmi harcok éltetik. 

Hol és mikor kezdődhet a gyógyulás?  

Az egyetlen hely és idő, az Itt és Most. Kezdd azzal, hogy a saját erőd egyetlen forrásához fordulsz: a jelen pillanathoz.  

Éld át, amit tapasztalsz, mélyen. Érezd, ahogy a féltékenység éget, fáj, lüktet a torkodban, a mellkasodban, a gyomrodban. Érezd az erőt, ami ott van, az élet vulkanikus erejét, az erőt, amely univerzumokat teremt.  

Távolítsd el magát a "féltékenység" szót/címkét/koncepciót és érezd közvetlenül a nyers testi érzeteid anélkül, hogy megítélnéd, anélkül, hogy próbálnád "jobbá" tenni őket. Érezd az elevenséget. Lépj kapcsolatba a saját bizonytalanságoddal, kételyeiddel, az erőtlenséged érzéseivel. Érezd azt a jó öreg ismerőst - a sürgős késztetésed, hogy kontrolláld a világot onnan, ahol vagy.

Ne fordulj el! Ha elfordulsz az azonnali testi megtapasztalásaidtól, megjelenik az elkülönülés és ezáltal, a félelem. Lassíts le! Tudatosan kezdd el megvilágítani a fájó és elfeledett helyeket saját Magadban. 

Nyújts gyengédséget és kedvességet a Benned lévő elveszett gyermeknek, akire sosem figyeltek, aki mindig a szeretet és a megértés után áhítozott, aki mindig nagyon messze érezte magát az élettől és a mókától. Aki elpusztítana egy teljes Univerzumot csak hogy figyelmet kapjon. 

Érezd ennek az ártatlanságát!

Talán arról a helyről kitekintve, ahol mélyen elfogadod saját magad úgy ahogyan vagy, elkezdesz együttérzéssel viseltetni azok iránt, akiket korábban a riválisaidnak neveztél. Talán képes leszel rá, hogy megünnepeld a boldogságukat és eredményeiket. Részévé és nem bírájává válsz a jóllétüknek. Talán képes leszel tanulni az ex-ellenségeidtől vagy legalábbis inspirációt meríteni belőlük. Vagy éppen elfeledkezel róluk teljesen, elengeded, hogy ismerd a tapasztalásukat, és járni tudod a saját utad. Meglátod majd, hogy ebben az Univerzumban mindenkinek jut hely arra, hogy a saját útját járja, hogy megtalálja a saját boldogságát, hogy eljárja a saját táncát. Téged is beleértve.

Az öröm nem abból származik, hogy mások útját próbáljuk járni, és nem abból, hogy megakadályozzuk, hogy valaki a saját útját járja. És egészen biztos nem abból származik, hogy próbáljuk elvenni más boldogságát!

A féltékenység (mikor ellenállunk neki és vakon cselekszünk az ellenében) bántani fog bennünket és a körülöttünk lévőket, további konfliktust és elválasztást szülve. 

De ha egyszer elismerjük, megértjük, megöleljük és még szeretjük is, a féltékenység jó szolgálatot fog tenni, hogy kinyisd még inkább a szíved, az alázatosság nagyszerű helyére kalauzolva Téged, megszabadítva attól a szörnyű szükségtől, hogy mindenkit és mindent kontrollálj Magad körül. 

Engedd meg, hogy a féltékenység egy újabb zseniális meghívás legyen a Jelenbe! Engedd, hogy feltörje a szíved és kinyissa azt az Itt és Most-ban. 

Engedd meg, hogy megtanítson az alázatosságra és a lassúságra!

Engedd, hogy arra emlékeztessen: soha többé ne hanyagold el Magad!

Tudd, hogy soha nem vagy áldozat, csak a saját érzékelésedben!           (Jeff Foster) 

Köszönet Olajos Zsoltnak a fordításért!