Mi gyötör éppen?

"Mi az, amivel már jó ideje nem tudsz mit kezdeni, miközben újra és újra előbukkan az életedben? Mi az, amitől annyira tartasz, hogy mindenfélével foglalkozol, csakhogy eltereld róla a figyelmed? Mi az, ami az ellen szól, hogy foglalkozz magaddal, hogy szánj magadra időt és figyelmet?" ( Pákolicz Misi)

Hát lássuk csak......

Gyerekkoromtól fogva találok olyan helyzeteket, ahol azt éltem meg, hogy versenyeznem kellene másokkal és én nem akarok: az iskolában a társaimmal; a családban a testvéremmel; a párkapcsolataimban más nőkkel; aztán a volt férjemmel; a munkámban a kollegákkal. A versenytársak között mindig akadtak "nyomulós" emberek, akik megmutatták mennyire hadilábon is állok én ezzel. Kirakva magam elé a helyzeteket, mind ugyanazt mondja rólam. 

Miért kellene versenyezni? Elismerést, figyelmet és szeretetet kapnék tőle, értékességet.  

Ezek az én hiányaim, amiknek a létezésében sokáig hittem. Az elmének az a dolga, hogy bebizonyítsa, amiben hiszel. Ilyen formán én voltam az, akit nem ismernek el, aki nem kap figyelmet és szeretetet, aki nem fontos és persze nem is értékes, nem elég jó. 

Nagyon sokat oldódtak ezek az azonosulásaim mégis egy ponton újra bekapcsol valami.

A Valóság annyira kedves hozzám, hogy folyton elém teszi a nyomulós, versengő embereket, hogy belenézzek már végre mi a baj a nyomulással, toszulással, tülekedéssel.

Itt egy konkrét helyzet:

1. A helyzet: csöng a telefon...felveszem. "X.Y. vagyok a Z. cégtől"......... és csak mondja, mondja.....ilyen kedvező ajánlat, meg olyan szuper díjcsomag. 

Nem kérdezi, hogy alkalmas-e, egyáltalán meg akarom-e hallgatni...........csak nyomul.

2. Mi a bajom ezzel? Mindenféle testi érzeteim vannak, gyomrom görcsben, dühös vagyok, zaklatásnak élem meg és azt gondolom nem vesznek figyelembe. Annyira ellenállok a nyomulós stílusnak, hogy meg sem hallom miről beszél. Én magam képtelen vagyok ilyen munkát végezni, amiről az a történetem, hogy gátlástalanul át kell gázolni másokon, figyelmen kívül hagyva őket,  vagy versengenem kell, hogy minél több ügyfelem legyen.

3. Milyen lennék akkor? Ha én is ezt csinálnám, akkor önző, gátlástalan, agresszív, erőszakos, öntelt, figyelmetlen, nulla empatikus készségű lennék. Vagyis nagyon, nagyon nem szerethető az én értelmezésemben.

4. Mi a félelmetes ebben, hol van a fenyegetés? Azon túl, hogy nem fognak szeretni még kerülni is fognak és egyedül maradok. A legnagyobb fenyegetés ott van, hogy én is utálni és megvetni fogom magamat, amiért ilyen vagyok. Mit is próbálok itt elkerülni?

A szégyen érzetet.

5. Milyen kényszer vagy késztetés jelenik meg? Van egy erőteljes késztetésem az ellenállásra és a menekülésre. Tiltás jelenik meg a nyomulással és versenyzéssel kapcsolatban.

Mit lehet itt tenni?....

·                    Első lépésben - megítélve a telefonálót (leírom mit gondolok róla) - ráláthatok a kitagadott, árnyék részeimre, amikről azt hittem el, hogy azok rosszak. 

Ezeket nemcsak másokban, magamban is elítélem.

Ezt követően, második lépésben megnézhetem, hogyan vagyok én - miközben minden erőmmel próbálom elkerülni - pontosan ugyanolyan önző ebben a helyzetben: pl. annak érdekében, hogy ne legyen rólam rossz véleménnyel végighallgatom, megfosztva őt a tiszta kommunikációmtól és attól is, hogy ne kelljen végigmondania az ajánlatát. Közben pedig elég gátlástalanul és agresszívan szidom magamban, nem figyelve arra, amit mond. Még öntelt is vagyok, mert tudni vélem, hogy ő milyen. Nulla empatikus készségű pedig azért vagyok, mert önző módon a dühömmel vagyok elfoglalva és nem jut eszembe, hogy neki ez a munkája, ebből él és ezt kell csinálnia. Simán elhiszem, amit gondolok róla és nem vagyok nyitott arra, hogy  benne mi zajlódhat.

Harmadik lépésben magamba integrálom (befogadom) ezeket a tulajdonságokat úgy, hogy  megnézem miért jó nekem és másoknak, hogyha én is ilyen vagyok. Nekem most ez nagy lehetőség, hogy megfigyeljem az ide kapcsolódó testi energiákat...a hozzájuk kapcsolódó gondolatokkal együtt. A másiknak azért lehet jó, ha én - tételezzük fel- önző és öntelt módon, nem figyelve rá, nem törődve a lelkivilágával, agresszívan kommunikálok vele, mert ki tudja talán már csak ennyi kell neki, hogy maga mögött hagyjon egy olyan munkát, amit nem  is szeret. Nem tudhatom mi a jó neki, mire van éppen szüksége.

 Meg is fordíthatom ezeket a tulajdonságokat pont az ellenkezőjére is pl. önző - önzetlen és megnézhetem hogyan igaz az, hogy a telefonáló önzetlen volt velem. Nem tartotta meg az információt magának, meg akarta osztani velem a kedvezményes lehetőséget. :-)

·                    Byron Katie Munka módszerét alkalmazva megvizsgálhatom a stresszes gondolataimat is, hogy "versenyeznem kellene" és "engem nem vesznek figyelembe".

Igaz ez? Teljesen biztos lehetek benne, hogy ez igaz? Hogyan reagálok, ha elhiszem ezt a gondolatot? Ki lennék a gondolat nélkül? A négy kérdésen és a megfordításokon áteresztve ezt a hiedelmet, nyitogathatom egy kicsit az elmémet.

Mostanában leginkább Scott Kiloby Élő Önvizsgálatait használom, mert nagyon hatékonynak tapasztalom magamon. Nagyon fontos része a megpihenés, a lelassulás, a testi érzetekre, érzelmekre való odafigyelés és a szándék vagy kíváncsiság, hogy a menekülés helyett rá akarjak nézni ezekre az érzetekre,  hogy milyen gondolatok (képek,szavak) jönnek hozzá.

A fenti példánál maradva:

·                    Az Élő Önvizsgálatok közül a Szorongás Önvizsgálattal érdemes arra ránézni, hogy hol van a konkrét valós fenyegetés ebben a helyzetben, amiért nem teszem le a telefont és nem kommunikálok tisztán? Mi a legrosszabb, ami történhet ? Hol van az a fenyegetés, hogy nem fognak szeretni? Belenézhetek abba is, hogy hol a veszély a versengésben?

·                    A Függőség Önvizsgálattal kényszeres gondolatokra is rá lehet nézni. Itt például érződik egy erőteljes Tiltás a versenyzésen, a nyomuláson. Nem versenyezhetek, nem nyomulhatok. Kényszeresen távol tartom magam az ilyen helyzetektől. Meg lehet figyelni ezt az energiát, ami automatán bekapcsol és már csak azt veszem észre, hogy eliszkolok...Már a fentiekben is jól lehetett látni, hogy egy "központi" hiány történet van a háttérben. Mintha lenne egy jól elkülönült valaki, aki nem szerethető.

·                    A Megtalálhatatlan Önvizsgálattal lehet keresni ezt a hiányt szenvedő ént és a másikat is, akit nem vesznek figyelembe, na meg a harmadikat, akit nem ismernek el.

Továbbá rá lehet nézni a koncepciókra is, mint "nyomulós" stílus; zaklatás; önzőség; figyelmetlenség; gátlástalanság; agresszivitás-erőszak; önteltség; empátia; értékesség; figyelem; elismerés; szeretet. 

Ezekről mindannyian mást és mást hittünk el.

Lehet, hogy kimaradt valami, de ebből is látszik, hogy egyetlen helyzet mennyi mindent hoz felszínre.

Ez ne tántorítson el senkit, mert én tényleg örülök az önvizsgálási lehetőségeknek, ugyanis azt érzem, hogy tehetek valamit önmagamért.